2013. május 24., péntek

E-MESE






                                                             
                                                               Venczel Viki:
HÉTSZÍNŰ VAGYOK

Hétszínű vagyok, de nem kétszínű. Én vagyok a szivárvány! Már biztos sok mesét hallottatok rólam és már kívülről tudjátok, hogy melyik hét színből állok és hogy hogyan keletkezem. Most nem magamról fogok mesélni, hanem egy kis indián törzsről, akik ha kéritek képzeletben táncolnak majd rajtatok. Ez a tisztító csek-re, csuk-ra, csak-ra tánc. Ehhez nem kell eső, nem kell nap, mert hét kis indián tisztogat, így rád is szivárványt varázsolnak.
Először jön a legviccesebb:

Piros popó, ki körbe-körbe-körbe jár
                        jobbra balra tisztogat, sepreget,
                        aztán meg csak töltöget,
                        gyökereket öntözget,
                        kiabál: Hó-ha-hó.

Narancs pocak, köldök alatt, te jössz már!
                         Ő is körbe-körbe-körbe jár,
                         jobbra-balra forog hát
                         takarít, tisztogat
                         kis magokat ápolgat.
                        Kiabál: Hó-ha-hó

Sárga has, legyél te is derekas!
                        Emészd meg a gondokat.
                        Körbe-körbe-körbe jár
                        jobbra-balra forog hát
                        takarít, tisztogat,
                        hogyha izgulsz megnyugtat. 

Zöld szív, zöld szív gyere már!
                        Te vagy az, szeress hát!
                       Azt hinnéd, hogy kemény legény,
                      de ő mégis körbe-körbe-körbe jár,
                      jobbra-balra forog hát,
                      takarít, tisztogat, simogat,
                     Ő úgy szeret, ahogy vagy!

Világoskék kis torok hangosan csak kiabálj
                         körbe-körbe-körbe járj,
                         jobbra balra forogj hát!
                        Takarít, tisztogat,
                        megtartja a titkodat,
                       de ha kéred kimondja,
                       a bánatot így oldja.

Sötétkék a homlokod, nyisd ki szemed, ne ugrálj!
                        Körbe-körbe-körbe járj,
                        jobbra-balra forogj hát.
                       Tisztogat, töltöget,
                       hogy azt is lásd mit (szabad szemmel) nem lehet. 

Lila haj a fejtetőn egy-kettőre vége már,
                       örömében táncot jár,
                       körbe-körbe-körbe jár
                       jobbra-balra forog hát,
                       tisztogat, töltöget
                       nyitva van a képzelet!

Végén jön a törzsfőnők fehér fény és arany haj,
körbe járja testedet, védelmez és betakar. 

Így ér véget a csek-re csuk-ra csak-ra tánc.
Te is kiabáld: körbe-körbe-körbe járok és így nagyon boldog vagyok!
Most már én is hétszínű vagyok!
Szivárványszínben ragyoghatok!